Üdvözöljük a Wilión!

A Wiliót nem bejelentkezett megbízóként böngészi

Váltás szolgáltatóra
Navigáció
Szolgáltatások
Árlista
Rólunk
Alkalmazás letöltése
Hogyan működik
Miben fejlődjünk?
Kapcsolatfelvétel
Rólunk
Bejelentkezés
Üdvözöljük a Wilión!

A Wiliót nem bejelentkezett megbízóként böngészi

Váltás szolgáltatóra
Navigáció
Szolgáltatások
Árlista
Rólunk
Alkalmazás letöltése
Hogyan működik
Miben fejlődjünk?
Kapcsolatfelvétel
Rólunk
Bejelentkezés

Mélyépítés

Alkalmazzon a környékről képzett szakembert, mérnöki hálózathoz, kedvező áron!

Megbízás hozzáadása

8 098 szakember

4 259 befejezett projekt

4,5 az 5-ből szakembereink átlagos értékelése

252 005 + alkalmazásletöltés

Mélyépítés

Szakértőre van szüksége a Mélyépítés kategóriában? Csak írja be, hogy mit keres, és mi segítünk Önnek minőségi szakértőket találni korrekt árakon!

Lásd még:Ár

8 098 szakember

4 259 befejezett projekt

4,5 az 5-ből szakembereink átlagos értékelése

252 005 + alkalmazásletöltés

Hasznos információ

Amit tudnia kell

Az épület olyan épületszerkezet, amely építési munkával építőipari termékekből épül fel, és amely szilárdan kapcsolódik a talajhoz. A talajhoz való szilárd csatlakozás szilárd alapozású csatlakozást, az épület cölöpökkel vagy egyéb horgonyokkal történő rögzítését, vagy akár az épület csatlakozását a terület hálózataihoz, műszaki berendezéseihez jelenti. Végül, de nem utolsósorban, ezek föld alatt épült épületek is lehetnek.A fent említett épületek két alapvető nagy csoportra oszthatók, nevezetesen a felszíni építményre és a mélyépítésre.

A felszíni építmények fedett épületek, beleértve a földalatti tereket is. Ezeket emberek, állatok vagy tárgyak védelmére tervezték. Nem kell falaknak lenniük, de tetőnek kell. Az épület használati céljától függően ezek lakó- vagy nem lakáscélú épületekre oszthatók. A következő részben nem erre az épületcsoportra, hanem a második nagy épületcsoportra, a mélyépítésre koncentrálunk.

A jogszabályi értelemben vett mélyépítési építményeket bizonyos közös jellemzők szerint csoportosítják. Ezen jellemzők egyike, hogy az érintett épületcsoport rendelkezik a speciális jogszabályokban meghatározott feltételekkel, mint az úttörvény, a vasúti törvény, a távközlési törvény, a bányatörvény stb.

A mélyépítési munkák első csoportját autópályák, utak, járdák, vízparti vagy födetlen parkolók építése jelenti. Ez közlekedési folyosók kiépítését jelenti a földfelszínen azzal, hogy a forgalmi terhelés intenzitása szerint, a település természeti adottságai szerint tovább bontják, elsősorban környezetvédelmi vonatkozásban. Az úthálózat fontossága és elégtelensége alapvetően befolyásolja a terület fejlődését nemcsak gazdasági szempontból. Ezen mérnöki építmények építése mindig nagy beruházással, területhasználattal, viszonylag hosszú építési idővel, de állandó beavatkozással is jár a település komfortérzetébe, ezért gyakran alkalmaznak különféle kiegészítő intézkedéseket, elsősorban a fokozott zajhatás csökkentésére. Például zajvédő falak vagy zöld hidak, amelyeken keresztül az állatok biztonságosan átkelhetnek forgalmas autópályákon és utakon. Az út vagy autópálya építése jelentős beavatkozás a területen, ezért teljesen normálisnak kell lennie, hogy a megnövekedett erőforrások ellenére minden káros beavatkozást figyelembe vesznek nemcsak az emberi életben, hanem az állat- és növényvilág életében is a területen.

A mélyépítési munkák második csoportját a vasúti és kötélpálya-építések alkotják. Ezek az építmények területhasználat-tervezési és engedélyezési folyamatot igényelnek, és az új nyomvonalak építése szempontjából is jelentősen drágák. Jelenlegi, nemzetközi jelentőségű kihívás a nagysebességű vasúti folyosók kiépítésének szükségessége. Ebbe a területbe tartozik a villamosvonalak építése és korszerűsítése is. Az ezen a területen található mélyépítési építmények jobb képzelőereje érdekében megemlítek néhány referencia típusú építményt, mint például a vasúti váltók, kitérők, vasúti alépítmények és felépítmények építése, vasúti mellékvágányok és vasúti átjárók építése, javítása. A kötélpályák, amelyek szintén ebbe az építőipari építmények csoportjába tartoznak, folyamatos vagy ciklikus jellegű szállítóeszközök, ahol a tartó- vagy vonóelem egy kötél. Nálunk a hegyi üdülőhelyeken, de például a pozsonyi Kolibán is közlekednek felvonók. Az irányvezetés biztosításához haladási útvonalra van szükség. Ez határozza meg, hogy a vontatott jármű hol fog mozogni. Az úttest szerint ismerjük a felvonókat, függesztett és függő. A felvonó tartókötele két állomás között van megvezetve, és a terület domborzatának megfelelően több támasztékkal van megtámasztva. A járműveket különféle módon függesztik fel a tartókötélre, amelyek segítségével a völgyállomásról a csúcsra szállítják az anyagokat vagy az embereket. A lelógó kötélpályák például egy sikló, amely a pálya mentén halad (pl. sikló Hrebienokba, sikló a prágai Petřínbe). A legelterjedtebb nem felfüggesztett felvonó a különböző síterepeinken jól ismert sífelvonók. 

A mélyépítési munkák harmadik csoportja a kifutópályák és a hozzájuk tartozó utak építése. Megfelelően kiépített és műszakilag átalakított területekről van szó, amelyekre a repülést, leszállást, gurulást, a repülőgépek védelmét és kezelését biztosító tárgy- és berendezéskészletek épülnek. Ezeket megfelelően kiegészítik a repülőgépek gépészeti munkáira szolgáló területek, kereskedelmi és raktárterületek, valamint utas- és rakománykezelési területek. A repülőtéri repülőtér-rendszer egy vagy több kifutópályából állhat. A kifutópálya-rendszer befolyásolja az érintett repülőtér kapacitását. A kifutópálya hossza határozza meg a repülőtéren le- vagy onnan felszálló repülőgéptípusok körét. Az útrendszer viszont befolyásolja azt az időt, ameddig a repülőgép az előtér és a fel- és leszállási terület között mozog.

Az építőipari építmények negyedik csoportjába a hidak, alagutak, felüljárók és aluljárók tartoznak. A híd objektum az út azon része, amely a földtestét helyettesíti azon a helyen, ahol áthidalással legyőz egy mesterséges vagy természetes akadályt. A híd típusa szerint a hidakat hídra, átereszre és gyaloghidra oszthatjuk. Híd alatt olyan két méternél hosszabb hidat értünk, amely közlekedési útvonalak, csővezetékek kivitelezésére vagy építési, összeszerelési célokra szolgál. Ha a híd rövidebb két méternél, akkor áteresznek nevezzük. A gyaloghíd viszont kizárólag a gyalogosok számára, illetve a hidak melletti ellenőrző, szervizútként szolgál. A hidak igen kiterjedt és részletes kérdéskörének még egy jellemzőjét említem meg, mégpedig legalább az összes híd alapvető műszaki tartalmát, mint mélyépítést. Feladatuk a saját súlyuk és a statikus vagy dinamikus terhelés átvitele, amely bármely hídra hathat. Alapvető leegyszerűsítéssel minden híd rendelkezik:

  • Hídhíd, amely nemcsak a saját súlyát, hanem a hatásait is hordozza az ún olyan járművek véletlenszerű berakodása a tartószerkezetbe, amelyekkel közvetlenül érintkezik.
  • A teherhordó szerkezet viszont átadja súlyát és a híd felépítmény terhét az alépítményre.
  • Az alépítmény a terhelést a teljes hídról átviszi az alaptalajra.

A mélyépítési munkák ötödik csoportjába tartoznak a kikötők, csatornák, vízfolyások, gátak átalakításai, valamint az öntöző- és meliorációs műtárgyak. Ez a fajta mélyépítés magában foglalja a természet hidrológiai viszonyainak szabályozását vagy befolyásolását célzó építési munkák építését, a véletlen vagy szisztematikus vagyoni károk megelőzése, az ország biztonságos és hatékony gazdálkodása, valamint az ország és így annak vízvisszatartásának feltételeinek megteremtése érdekében. hatékonyabb felhasználása. Az ilyen mélyépítési munkák minden beavatkozásának biztosítania kell a terület fenntartható fejlődését, de például biztosítania kell a megújuló természeti forrásokból történő energiatermelést is. 

A mélyépítési munkák hatodik csoportjába tartozik a távolsági és helyi gáz-, víz-, villanyelosztás, hírközlési hálózatok, ezekhez tartozó szennyvíztisztítók és átalakító állomások építése. Ennél a csoportnál érdemes megemlíteni, hogy a további pontosabb meghatározás érdekében az ilyen műtárgyakat távolsági vezetékes, távközlési és villamos elosztó, valamint helyi vezetékes és kábelelosztó szerkezetekre oszthatjuk fel. Alapvető különbség van az építés jogszabályi és műszaki feltételeiben és az ebből fakadó bonyolultságban, mind az építkezések tervezésében, mind a megvalósításban.

A mélyépítési munkák hetedik csoportja a bányászati ​​építmények és a bányászati ​​berendezések építése. Ezen épületek építése szigorúan szabályozott. Környezetre gyakorolt ​​hatásuk nagy. Ezért engedélyezésük többlépcsős és nagyon időigényes. Itt nemcsak a bányaépítmények építésének aktuális tevékenységeivel, hanem azok történetével is megismerkedhetünk a tematikus múzeumokban. 

A mélyépítési munkák nyolcadik csoportja az energetikai létesítmények, gázművek és hulladékégetők építése. Közelítőleg leszögezzük, hogy az energetikai létesítmények építése jelenleg azok hatékonyságának növelését célozza, hogy a többlethőből villamos energiát állítsanak elő és a villamos hálózatba kerüljenek. 

A mélyépítési munkák kilencedik csoportjába a nukleáris hulladék feldolgozására és tárolására szolgáló építmények tartoznak. Nagyon specifikus építményekről van szó, amelyek építését már nemcsak az állami hatóságok, hanem a nemzetközi szervezetek is ellenőrzik és felügyelik. Ennek az az oka, hogy az esetleges meghibásodások és balesetek országhatárokon átnyúló következményekkel járhatnak. Az ilyen építmények teljes életciklusát szorosan figyelemmel kísérik, és a már alapvető intézkedések be nem tartását szankcionálják.

A mélyépítés tizedik csoportjába tartozik a vegyi üzemek és finomítók építése. 

Az építőmérnöki munkák közé tartoznak a nehézipari épületek is, ami nagyolvasztókat, hengerműveket és öntödéket jelent. A mélyépítési munkák egy másik önálló csoportja, melynek üzemeltetése az egész tágabb régió környezetének minőségét jelentősen befolyásolhatja. 

Az építőipari építmények másik csoportját a szabadtéri sportpályák, autó-, motor- és kerékpárutak, golfpályák alkotják. Ebbe a csoportba tartoznak azok az épületek, amelyek a lakosság aktív szükségleteinek biztosítására épülnek. Ezeknek az épületeknek a természetbe érzékeny telepítése az egyetlen lehetőség fenntartható fejlődésükre. 

Végül, de nem utolsósorban van egy csoportja a mérnöki építményeknek, amelyeket vidám- és rekreációs parkok, állat- és botanikus kertek építésével foglalkoznak. Az elmúlt években jelentősen megnőtt a termálforrások használatára fókuszáló vidámparkok, az úgynevezett Aquaparkok száma. Minőségük és elérhetőségük növelésével a lakosság széles rétegei számára biztosították a rekreációs hasznosítás lehetőségét. Éppen ellenkezőleg, az állatkertek és a botanikus kertek a kijelölt területhasználat korszerűsítésére, hatékonyabbá tételére helyezik a hangsúlyt, mert a további területek megszerzésének lehetősége megakadályozza e terület nagyobb fejlesztését.

A mélyépítési munkák utolsó csoportja a hulladéklerakók és egyéb mélyépítési munkák, amelyek nem szerepelnek az előző csoportokban. Itt érintenénk a hulladéklerakó épületeket, ami eddig a legszerencsétlenebb módja a növekvő hulladékkeletkezés kezelésének. A hulladék szétválasztására és így egy részének újrafelhasználásra való szétválogatására tett erőfeszítések még mindig nem elegendőek. A hulladéklerakás középtávon már nem út, ezért mennyiségét jelentősen csökkenteni kell, és ezzel párhuzamosan az égetési és egyéb energiafelhasználási technológiákat korszerűsíteni kell.